Szabadka Vajdaságban, Szerbia legészakiabb részén Magyarország határa mellett terül el. A város Belgrádtól és Budapesttől is egyaránt hozzávetőlegesen175 kilométerre helyezkedik el. Történelmi források 1391-ben említik először Zabotka néven, noha ismeretes, hogy e térségben már sokkal korábban is létezett település. Szabadka sorsát sajátságos földrajzi helyzete, az Osztrák-Magyar Monarchia és a Török Birodalom határán való földrajzi fekvése határozta meg.
A város gyorsan fejlődött, már 1864-ben kiépült az első vasútvonal, majd az első korszerű ipari létesítmények (1879), a Városi Könyvtár (1846), a színház (1854) és a város életében sok jelentős egyéb intézmény. Az első iskolát 1743-ban nyitották, az első egyetemi kart 1920-ban alapították, az első orvos még 1770-ben érkezett a városba. Az első sportegyesületet 1864-ben hozták létre, az első „mozgóképeket” pedig 1902.-ben mutatták be.
A várostól néhány kilométerre elhelyezkedő Palicsi tó ismert és népszerű kiránduló- és üdülőhely. A várost északról széles erdőségek övezik, melyek igazi élményt nyújtanak a természetet kedvelő turisták számára.
Szabadka és környező települései aktív kikapcsolódást nyújthatnak azoknak, akik a szeretnék pihenésüket a természetes környezetben, a világ zajától messze, de mégis komfortos körülmények között eltölteni.
Szabadka ma korszerű város, a közlekedés és a művelődés révén összeköttetésben áll minden európai országgal, a belgrádi és budapesti repülőtereken keresztül pedig az egész világgal. A város lakosainak száma hozzávetőlegesen 100.000, míg a községekhez tartozó településekkel együtt az összlakosság száma meghaladja a 140.000-t a 2011 évi népszámlálás adatai alapján. Három kultúra, a magyar, a szerb és a horvát-bunyevác találkozóhelye, ez és a szecessziós stílusban épült városközpont adja meg a város igazi hangulatát. Szabadka Észak-Bácska művelődési, oktatási, tudományos, gazdasági és sportközpontja