Látnivalók

Látnivalók

Városháza (szecessziós, 1912)
A város szimbóluma. Komor Jakab tervezte a magyar szecesszió jegyében számos népi motívumot felhasználva. Az épületet fafaragások, kovácsoltvas elemek, illetve Zsolnay kerámiák díszítik. Az épület tornya kilátóként, maga az épület pedig a városi adminisztráció székhelyeként szolgál. Legjelentősebb terme, a nagyterem festett üvegablakokkal rendelkezik, melyek a magyar királyokat és uralkodókat mutatják be.

Népszínház (klasszicista, 1854)
Az épületet a szabadkai Skultéty János tervezte. A bejáratnál hat korinthoszi oszlop áll, melyekhez egy egyszerű fríz tartozik, amelyen a három nyelvű: Народно Позориште/ Népszínház/Narodno Kazalište felirat látszik. Az épület jelenleg felújítás alatt áll, a magyar, szerb nyelvű előadásokat a közönség a Jadran színpadon tekintheti meg. A szabadkai színházban kezdte pályafutását Blaha Lujza.

Raichle-palota (szecessziós, 1904)
Raichle Ferenc építette családja számára, ma a Kortárs Galéria működik benne, mely a kortárs képzőművészetek háza. Az épületet gazdag, játékos díszítés, gazdag színkompozíció jellemzi. A homlokzat mellett, a beltér és az udvar is látványos.

Zsinagóga (szecessziós, 1902)
A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte épület a magyar szecesszió egyik legkiválóbb alkotása. Zsolnay kerámiák és terrakották, festett ablakok, szekkók díszítik az épületet. Mivel a szabadkai zsidóság száma csekély, alig éri el a félszázat, egyházi intézményként csak elvétve funkcionál, jelenleg a felújítás vége felé tart, melynek befejeztével kulturális központként fog működni.

Zöld-szökőkút (1985) és Kék-szökőkút (2001)
A város főterét és a Korzót ékesítő szökőkutak, amelyeket a szecesszió jegyében Zsolnay kerámiákkal díszítettek. A zöld szökőkút műszaki okok miatt nem üzemel, de még így is impozáns a látvány.